Ablakbeépítés, ablakcsere 0 (0)

Wintex Bau — Sun, 23 Apr 2017 04:49:32 +0000

A műanyag ablakok beépítési technikája

Az új ablakokat számos módszerrel lehet beépíteni, a megfelelő módszer kiválasztása első sorban a ház szerkezete határozza meg, de régi ablakok cseréje esetén a meglévő ablak is befolyásoló tényező. Minden ablakcsere vagy új beépítés más és más megvalósítást és lehetőséget biztosít, ezen belül mi felvázoljuk a lehetséges beépítési módozatokat, majd ez alapján az ügyfél dönti el, hogy mely ablakbeépítési módszer a legmegfelelőbb számára.

Minden ablakbeépítési módnak megvannak az előnyei és a hátrányai egyaránt, a legrosszabb változat a régi fatokba történő beépítésnek épp úgy mint a tervezők és energetikusok által legjobban preferált falsíkon kívüli un. konzolos beépítésnek is. Valószínűleg Ön most meglepődik ezen, hogy a legnagyobb high-tech anyagok és technikákkal készült beépítésnek is vannak hátrányai, de később erre is kitérünk. Ne feledjük el, mi a különböző módokról azért is vélekedünk másképp mint egy tervező, mert mi a gyakorlatban történő alkalmazások szemszögéből is nézzük az egyes beépítési módokat.

Milyen ablakbeépítési technikák léteznek a hazai gyakorlatban?

Természetesen mint mindenhol a világon alapvetően két fő csoport létezik az ablak beépítésére. Az első az új házakban történő ablakbeépítés, a másik főcsoport a meglévő ablakok cseréje különböző típusú épületek esetében. Ez utóbbi mindig a nagyobb kihívás.

Új házak ablakbeépítési módozatai

Új ablak beépítés
Új ablak beépítés RAL szalaggal
Tartókonzolos ablakbeépítés
Tartókonzolos ablakbeépítés RAL szalaggal

Meglévő épületek ablakcseréje, avagy a bontás és beépítés

ablakcsere régi fatokba illesztéssel
ablak bontása és beépítés panel lakásokban és tessauer ablakos épületekben
ablakcsere gerébtokos és kapcsolt gerébtokos ablakok esetében

Ablakbeépítés hagyományos módon

Ablakbeépítés külső falsíkra

Ebben az esetben a hagyományos módszerekkel történő beépítést végezzük, Az előre kialakított nyílásokba történik az ablakbeépítése. A legtöbbször alkalmazott megoldás, hogy a nyílászárókat, általában a falazat középső síkjában helyezik el, vissza számolva a külső végleges szigeteléstől, annyit, hogy az ablak elé szerelt vakolható tokos redőny ne lógjon túl.

Sajnos a fal belső síkjára, vagy középre elhelyezett nyílászáró beépítés hőtechnikailag a legrosszabb megoldás, mivel a spalettáknál kényszerhelyzet alakul ki és egy általában 2 cm szigeteléssel történő befordulást kell alkalmazni, a hőhíd csökkentése miatt. A legjobb megoldás hőtechnikailag a fal külső síkjába történő beépítés jelenti, mivel így nincs csökkentett vastagságú szigeteléssel történő befordulás, valamint a téli hónapokban, megnövelhető a külső szoláris hőnyereség mennyisége. A tervezésnél törekedjünk a külső falsíkra történő beépítésre kalkulálni, de vegyük számításba hogy ebben az esetben, ha vakolható redőnyt szeretnénk alkalmazni árnyékolóként a külső szigetelésünk minimum 23 cm kell majd legyen.

A hagyományos beépítési mód esetében a nyílászárók, tokon keresztüli rögzítéssel, vagy beépítő fülek segítségével történő rögzítését követően, alacsony tágulású PURHAB-bal szigeteljük ill. rögzítjük.

Hátrányok:

A PURHAB nincs védve a nedvességtől, így későbbiekben romolhat a beépítési hézagnál kialakuló hőhíd lehetősége
A falsíkra kitett ablakokra, ha közvetlen ráállunk EPS (Hungarocell) szigeteléssel, akkor csökkenhet a hangszigetelés minősége, mert az EPS lapok felerősítik a hangot.

Sok esetben nincs elehetőség a falsíkra történő beépítésre. Erre mi a nyílászárók 4 oldalról történő körbe toktoldózott kialakítását javasoljuk, ezzel el tudjuk érni, hogy a befordulásnál 2 cm-nél szélesebb hőszigetelést, belső oldalon pedig vastagabb vakolás tudjunk feltenni. Ezzel a megoldással, jelentősen javítható a hőveszteség az ablakok körül, igaz a szoláris hőnyereség nem növekedik. De ugyancsak optimálisabb megoldást tud nyújtani, ha redőnynek is el kell férni, és a falsíkra történő beépítés a tervezett szigetelés vastagság miatt nem lehetséges.

RAL szalagos ablakbeépítés

RAL SZABVÁNY SZERINTI BEÉPÍTÉS

Erre nem térnénk ki, még egyszer mert külön fejezetet szántunk a témának, bízva abban, hogy elősegítjük a hazai alkalmazás elterjedését. Elöljáróban annyit, talán megjegyeznénk, hogy a fentebb említett hagyományos ablakbeépítési módok, egy technikailag jelentősen kifinomultabb változata.

A RAL szalagos beépítéshez MINDEN esetben vakolt felületű egyenes ablak kávák kialakítás szükséges.

Tartókonzolos ablakbeépítés

Konzolos ablakbeépítés

A konzolos ablakbeépítést jellemzően a passzívházak esetében alkalmazzuk, de természetesen lehetőség van minden egyéb típusú családi háznál is használni. Azt már a hagyományos ablak beépítési technikánál is megbeszéltük, hogy energetikai szempontokból a legszerencsésebb megoldás az ablakot minél jobban a falsík felé tolni. Ezzel érhető el a legkisebb hőhíd, és a legnagyobb szoláris hőnyereség. A passzívházak esetében a falsíkon kívülre kerülő nyílászárókat tartókonzolok segítségével tudjuk ideálisan rögzíteni.

Bontás nélküli ablakcsere, ablakcsere régi tokba építéssel

Ablakcsere bontás nélkül

A régi fatok megtartásával történő ablakcsere a lehető legrosszabb változata az ablakok cseréjének! Sajnos mégis van létjogosultsága ennek az ablakbeépítési módnak is. Ezt a módszert műemlék jellegű házak esetében indokolt csak alkalmazni. Sokszor mondják, hogy milyen jó mert gyors viszonylag tiszta és mivel nem kell a bontás utáni helyreállítással bajlódni így költséghatékony megoldást is jelent. Ez részben igaz is, de minek cserélünk ablakot, ha nem megfelelő az ablak melletti káva szigetelésünk, mert hogy ebben az esetben a régi ablaktok képezi a kávát, és ebbe a régi fatokba építjük be az új ablakot. Na de nézzük az előnyöket és a hátrányokat, és ez alapján mindenki döntse el maga szeretné-e ezt az ablakbeépítési módozatot.

Előnyök a fatokba építésnél:

Mivel a régi tok nem kerül kibontásra, így a falkáva sérülés mentes marad, nem sérül a csempe, és a festett fal sem
relatíve kevés por, kosz és járulékos munka van vele
a leggyorsabban elvégezhető ablakbeépítési mód a régi tokba építés
a bontás nélküli ablakcsere esetén nincsen kőműves és festő munka amit el kellene végezni így költséghatékony
műemlék védelmi épületek esetében, is van rá esély, hogy ezzel a technikával engedélyezik az ablakcseréjét

A bontás nélküli ablakcsere hátrányai:

Csak gerébtokos ablakok esetében lehet fatokba építést végezni
Hiába veszünk nagy jó ablakot, akkor is fent áll a hőveszteség esélye, mivel a régi fatok és a falazat között nincs lehetőség a szigetelés és a csomópont javítására, ha húz a tok és a fal ezután is fog
Mivel a régi tok belső méretéhez kell igazítani az új ablak méretét, így a természetes fénybejutás jelentősen csökkenni fog
A megmaradó látszó fa felületeket továbbra is festegetni kell

Ablakcsere gerébtokos, és kapcsolt gerébtokos ablakok esetében

Gerébtokos ablakszerkezet

Talán ez és a panel lakások ablakcseréje a legtöbbször cserére szoruló ablak típus. Nem véletlen, hiszen a belvárosokban és a klasszikus családi házakban is ezt az ablaktípust alkalmazták a régi mesteremberek. Sok esetben a kapcsolt gerébtokos redőnyszekrénnyel kombinált kivitelben is készült, ilyen esetben az ablak felett még egy redőnyszekrényt is találunk, ami sajnos bár esztétikailag annak idején nagyon remek volt, és praktikusan az ablak a redőnyt is tartalmazta, mégis a lehető legnagyobb hőveszteséggel is járt. Persze annak idején, még nem beszéltek U és K értékekről, de legfőképpen nem alacsony energiafogyasztású házakról. Ennél az ablak típusnál még nincs thermo üvegezés, az ablak kinyitását csak úgy lehet elvégezni, ha belső szárny kinyitását követően, egy külső ablakszárnyat bele nyitunk az előzőbe. A fentebb említett bontás nélküli ablakcserét ennél a típusnál lehet elvégezni.

A kapcsolt gerébtokos ablakcserénél várható a legnagyobb kosz és munka, cserébe itt lehet a legnagyobb energia megtakarítást is elérni, főleg ha az ablak cseréjét egy külső szigetelés fogja követni. Ennél az ablakcsere módozatnál már nagyon nem mindegy milyen ablakot választunk, hiszen az befolyásolja majd az energia számláinkat is.

Mivel ezeket az ablakokat úgy szerelték be a mesterek hogy építették a falat, kihagyták az ablak helyét, majd amikor az áthídalóhoz értek, beépítették az ablakot, és a fal valamint az ablak közötti hézagot habarcsos építési törmelékkel töltötték fel, ezután folytatták a ház építését az áthídaló beépítésével. Ennek köszönhetően, egy ilyen ablak kibontását követően, ha az új ablakot beépítjük a gerébtokos ablak helyére akár 4-5 cm-es "beépítési hézagokkal" is találkozhatunk. Ha az ablak cseréjét közvetlenül a szigetelés követi akár a felesleges vakolatot is le lehet szedni a külső oldalon és egy teljes káva szigetelést követően lehet beépíteni az ablakokat. Ha a külső oldali szigetelés nem része a felújításnak, akkor az új ablakokat a külső kőporozott káva méretéhez kell igazítani, majd a beépítést követően az ablakosnak, vagy a belső felújítást végző mestereknek gipszkartonnal kell a falazatot helyre állítani.

Ha az ablak felett redőnyszekrény is volt, azt a régi ablakkal együtt kerül kibontásra, a helyére lehetőség van új belső tokos redőnyt beszerelni, ami már a mai korszerű igényeknek megfelelően hőszigetelt dobozba készülnek, vagy az ablak feletti részt eldobozolva, új külső tokos redőnyt felszerelni.

Előnyök:

nagyon magas hőszigetelés javulást lehet elérni
megszűnik a fal és az ablak közötti hőveszteség is a káva kijavításával
a beépítés előtti teljes kávaszigetelés esetén, akár RAL szalagos párazáró beépítést is alkalmazhatunk
a meglévő redőny helyére is új hőszigetelt belsőtokos redőnyt tehetünk, ezzel kijavítható az ablak legnagyobb hőhídja

Hátrányok:

Ez a legköltségesebb beépítési mód
a legnagyobb kosszal és munkával járó ablakcsere
munka és időigényes, nagy szakértelmet követel
utólagos faljavításokkal kell számolni (festés, csempe esetén burkolás)

ablakcsere országosan Archives - Műanyag ablak forgalmazás 2006 óta

Ablakbeépítés, ablakcsere 0 (0)

Ablakcsere és ablakbeépítési módozatok