A műanyag ablak kiválasztása és beépítése nem csupán egy szükséges beruházás, hanem egy hosszú távú döntés, amely jelentősen befolyásolja otthona komfortját, energiaköltségeit és esztétikai megjelenését. Azonban a legjobb modern nyílászárók sem érik el a kívánt hatást, ha a kivitelező nem megfelelő. Ezért rendkívül fontos, hogy olyan ablakos céget válasszon, amely garantálni tudja a minőségi termékeket és a szakszerű beépítést.

Ebben a cikkben segítünk eligazodni a piacon, bemutatjuk, mire érdemes figyelni a minőségi nyílászáró és a megbízható kivitelező kiválasztásakor, valamint javaslatot teszünk egy olyan cégnél, amely már 2006 óta bizonyítja szakértelmét és elkötelezettségét: a Wintex Bau Kft.

A Wintex Bau Kft több mint 18 éves tapasztalattal rendelkezik a magyar nyílászáró-piacon, és hivatalos Schüco márkaképviseletként a legjobb műanyag ablakok forgalmazását és beépítését végzi.

Mit kínál Önnek a Wintex Bau Kft?

• Schüco műanyag ablakok: Prémium minőség, kiemelkedő hő- és hangszigetelés, valamint modern design.
• Professzionális kivitelezés: Szakszerű ablakbeépítés, amely garantálja, hogy ablaka hosszú élettartamú és tökéletesen működőképes legyen.
• Egyedi igények kielégítése: Legyen szó különleges méretekről, színekről vagy funkciókról, a cég rugalmasan alkalmazkodik az Ön igényeihez.
• Megfizethetőség: Kiváló ár-érték arány, amely lehetővé teszi, hogy Ön a legjobb nyílászárókat kapja a legjobb áron.

A nyílászárók kiválasztása során sokszor felmerül a kérdés: hogyan határozzuk meg a megfelelő nyitásirányt? A műanyag ablakok nyitásirányának helyes megválasztása elengedhetetlen a kényelmes használat, valamint a praktikus térkihasználás szempontjából. Ebben a bejegyzésben részletesen bemutatjuk a nyitásirányok különböző lehetőségeit és azok meghatározásának módját, hogy mindenki könnyen megérthesse és kiválaszthassa az otthonába legmegfelelőbb megoldást.

A műanyag ablakoknak többféle nyitásmódja van, amelyeket a használati igényekhez igazodva választhatunk ki. Az alábbiakban a leggyakoribb típusokat soroljuk fel:

Egy fix műanyag ablak olyan ablak, amelyet nem lehet kinyitni. Ez a típus teljesen zárt, nincsenek rajta mozgatható szárnyak, kilincsek vagy zsanérok. A fix ablakokat általában olyan helyekre használják, ahol fontos a természetes fény beengedése, de nincs szükség szellőzésre. Az ilyen ablakok gyakran nagyobb üvegfelületet biztosítanak, mivel nincsenek osztók vagy nyitószerkezetek, ezért például panorámaablakokként is alkalmazhatók.

A nyíló műanyag ablak egy olyan típusú ablak, amely egyetlen irányba, általában oldalra nyílik, hasonlóan egy ajtóhoz. Ez azt jelenti, hogy a szárny (az ablak azon része, amelyben az üveg található) jobbra vagy balra mozdul el, amikor kinyitjuk. A nyíló ablakok általában nagyobb szellőztetési lehetőséget biztosítanak, mivel teljesen ki lehet tárni őket, így több friss levegőt engednek be a helyiségbe. A nyíló műanyag ablakok népszerűek, mert könnyen kezelhetők és jól szigetelnek, így energiatakarékos megoldást nyújtanak.

Egy nyíló-bukó műanyag ablak olyan ablak, amely kétféle módon nyitható, így egyszerre praktikus és sokoldalú:

• Nyíló funkció: Az ablakot teljesen ki lehet nyitni, akár jobbra, akár balra, mintha egy ajtót nyitnánk ki. Így nagy mennyiségű friss levegő áramolhat be a helyiségbe, ami ideális szellőztetéshez.
• Bukó funkció: Az ablak felső része kicsit megdönthető, így az ablakszárny a felső élénél kicsit befelé bukik. Ez kisebb légáramlást biztosít, ami jó lehet például télen, vagy ha csak enyhe szellőztetést szeretnénk.

A nyíló-bukó ablak használata egyszerű: az ablakkilinccsel állítható, hogy teljesen nyíljon ki vagy csak bukó helyzetbe kerüljön. A nyíló bukó ablakaink alapfelszereltségben tartalmazzák a hibás működésgátlót, valamint a résszellőző funkciót egyaránt.

A tolóablak egy olyan típusú ablak, amelyet nem hagyományosan, tehát nem jobbra vagy balra nyitunk, hanem oldalirányban vagy függőlegesen eltolva nyílik. Ennek az a nagy előnye, hogy nem foglal helyet a nyíláskor, így helytakarékos megoldást nyújt kisebb helyiségekben, például konyhákban, fürdőszobákban vagy erkélyajtók mellett.

Hogyan Működik?

A tolóablak speciális síneken mozog, amelyeken keresztül a szárny könnyen és simán eltolható. A síneket úgy tervezték, hogy az ablak mozgása biztonságos és könnyen kezelhető legyen, miközben megakadályozza a nem kívánt elmozdulást. Az ablakot kinyitva a szárny az egyik oldalra elcsúszik, helyet hagyva a friss levegő bejutásának.

1. Vízszintesen mozgatható tolóablak:
   • A vízszintes tolóablak esetében az ablak egyik vagy mindkét szárnya vízszintesen, jobbra vagy balra elcsúsztatható.
   • Ha csak az egyik szárny mozgatható, akkor a másik fixen, rögzítve marad. Ez egy egyszerűbb és olcsóbb megoldás.
   • Ha mindkét szárny mozgatható, akkor bármelyik irányba nyithatjuk az ablakot, ami nagyobb szabadságot biztosít a szellőzés szabályozásában.
2. Függőlegesen mozgatható emelő ablak:
   • Ennél a típusnál az ablak egyik vagy mindkét szárnya függőlegesen mozgatható, felfelé vagy lefelé emelve nyílik.
   • Ha csak az egyik szárny mozgatható, akkor a másik szárny állandóan rögzített marad.
   • Ha mindkét szárny mozgatható, akkor mindkét irányba nyithatjuk, amely nagyobb rugalmasságot biztosít.

Az egyszárnyú ablak esetén a nyitásirány megállapítása viszonylag egyszerű, mivel csak egy ablakszárny van. A nyitásirányt a következőképpen határozzuk meg:

• Jobbos nyitás: Ha az ablakkilincs a szárny bal oldalán található a zsanér pediglen a jobb oldalon, akkor jobbra nyíló ablakról beszélünk.
• Balos nyitás: Ha az ablakkilincs a szárny jobb oldalán helyezkedik el a zsanér pediglen a bal oldalon, akkor az ablak balra nyílik.

Röviden, egyszárnyú ablak esetén amelyik oldalon a zsanér található az lesz a nyitásirányunk. A nyitásirányt mindig a nyílászáró pánt felőli oldala felől normál esetben belülről, az ablakkal szembe állva kell megállapítani. Ez nagyon lényeges mert kifelé nyíló ablak esetén (bár ilyennel nem igen találkozunk majd, ez első sorban a bejárati ajtók esetén érdekes) a nyitást kívülről, ugyancsak szembe állva az ablakkal kellene meghatározni.

A kétszárnyú ablakok nyitásirányának meghatározása valóban összetettebb feladat, hiszen ezek az ablakok többféleképpen működhetnek és különböző funkciókat is elláthatnak. A két leggyakoribb típust: a tokosztott és a váltószárnyas (középenfelnyíló) ablakok, valamint azok főbb tulajdonságait és működési különbségeit.

Tokosztott Kétszárnyú Ablak

A tokosztott kétszárnyú ablak esetében az ablakkeretbe egy úgynevezett tokosztó elem kerül beépítésre, amely fizikailag elválasztja a két ablakszárnyat. Ez a szerkezeti elem biztosítja, hogy a két ablakszárny egymástól függetlenül nyitható és zárható legyen. Ha mindkét szárny nyitva van, akkor egy középső oszlop (tokosztó) látható marad a keretben.

Tokosztott Ablak Nyitásmódok

• A tokosztott ablak szárnyai különböző módon nyithatók, például mindkét szárny lehet nyíló, vagy mindkettő bukó-nyíló, illetve ezek kombinációi is lehetségesek.
• Ezen ablakokkal akár három szárnyú kialakítás is létrehozható, így szélesebb nyílászárók is elérhetők.
• A tokosztott ablak maximális szélessége általában 240 cm.

Tokosztott Ablak Előnyei

• Mivel a szárnyak egymástól függetlenül működnek, a nyitási irány és a működési mód nagy rugalmasságot biztosít.
• Különösen alkalmas olyan helyiségekben, ahol nagyobb szellőzésre van szükség.

Középenfelnyíló (Váltószárnyas) Ablak

A középenfelnyíló vagy váltószárnyas kétszárnyú ablak egy olyan konstrukció, amelyben a két ablakszárny középen, egy speciális profil (stulp) segítségével kapcsolódik egymáshoz. Ez a profil biztosítja, hogy a szárnyak egymásba záródjanak, így az egyik szárny a másikba illeszkedik.

Középenfelnyíló Ablak Nyitási Sorrendje

• A váltószárnyas ablak esetében a kilincs mindig a két szárny találkozásánál, középen helyezkedik el.
• A nyitás során mindig az a szárny nyílik először, amelyen a kilincs található; ezt nevezzük főszárnynak.
• A másik szárny csak a főszárny nyitása után nyitható, ezáltal meghatározza a nyitásirányt.

Váltószárnyas Ablak Előnyei

• Ha mindkét szárny nyitva van, teljes, osztatlan kilátást biztosít a külső térre, mivel nincs középső oszlop (tokosztó), így a panorámakilátás akadálytalan.
• A váltószárnyas ablak maximális szélessége jellemzően 180 cm.

Tokosztott és Váltószárnyas Ablakok Fő Különbségei

Hogyan kell a kétszárnyú váltószárnyas ablak nyitásirányát meghatározni?

Mivel ebben az esetben mind két oldalon zsanér található, így az egyszárnyas ablakokhoz képest kicsit más a nyitásirány meghatározása, de ez sem ördöngösség. Lényegében a főszárny (tehát az a szárny amelyiken a kilincs található) ez nyílik először, határozza meg a nyitásirányunkat. Ha szembe állunk az ablakkal a zsanér felőli oldalon, akkor ha a baloldali ablakszárnyunkon van a kilincs a szerkezetöni balos lesz, ha a jobb oldali szárnyon van akkor jobbos.

Melyik Típust Válasszuk?

A választás a nyitási preferenciák és a rendelkezésre álló hely alapján történhet. A tokosztott ablakok alkalmasabbak lehetnek olyan helyzetekben, ahol nagyobb szellőzés szükséges, vagy ahol függetlenül kell nyitni a két szárnyat. A váltószárnyas ablak viszont ideális, ha fontos az akadálytalan panorámakilátás, mivel nincs középső oszlop, amely gátolná a kilátást.

Előbb-utóbb minden ingatlan, és ember életében eljön az ablakcsere ideje. Mivel a legtöbben életükben egyszer esetleg kétszer cserélnek ablakot, így rengeteg kérdés merül fel ilyenkor. Vajon melyik ablakot válasszam? Műanyag vagy faablakot érdemes választani? Melyik a legjobb műanyag ablak? Egyáltalán, hogyan kezdjek az ablakcseréhez? És ezzel el is érkeztünk bejegyzésünkhöz, amiben megpróbálunk számos kérdést és ilyenkor felmerülő aggályt eloszlatni, hogy az ablakcsere ne legyen traumatikus élmény.

ez legyen minden képp az első eldöntendő dolog, hogy milyen anyagból készüljenek az új nyílászáróink? Alapvetően három anyag típusból, vagy ezek kombinációjából készülhetnek az ablakaink. Anyaguk szerint az alábbi ablak típusokat különböztetjük meg:

• Műanyag ablak
• Fa ablak
• Alumínium ablak
• Alumínium borításos műanyag ablak
• Alumínium borításos fa ablak

A felsorolt nyílászáró rendszerek közül, a legjobb ár/érték aránya a műanyag ablakoknak van, de egyre nagyobb teret hódítanak az alumínium borításos műanyag ablak rendszerek is. Az alumínium nyílászárók még mindig inkább a közösségi létesítmények, üzletközpontok, és ipari építményeknél dominál a legjobban. Ezek ára még mindig igen magas, viszont nagyon tartósak, és a tévhittel ellentétben a mai korszerű alumínium nyílászáró rendszerek is kíváló hőszigetelési tulajdonságokkal vannak felvértezve. A fa ablakok magas ár és karbantartási költségük miatt egyre jobban a háttérbe szorulnak, de még mindig egy nagy vásárlói réteg teszi le a voksát mellettük. Ezzel el is jutottunk oda, hogy már látjuk az ablakcserénkhez használható különböző nyílászáró rendszerek esetén egy ár/érték sorrendet állítottunk fel figyelemebe véve a nyílászáró költségét és annak tartósságát is.

Nem csak az ablak árát nézzük?

Ugyan tudjuk, hogy az ablakcsere nem olcsó dolog, viszont a nyílászáró ára mellett nem szabad elsiklani az olyan szempontok felett sem amik legalább olyan fontosak mint az ár. Ezek a szempontok az ablak tartóssága, az energetikai megtakarítás, az értékállóság, és manapság egyre fontosabbá válik a környezeti hatás.

Az ablakcsere előtt érdemes néhány technikai és szubjektív szempontot figyelembe venni amik alapján össze állíthatjuk milyen ablakot érdemes elhelyezni az ingatlan különböző pontjain, esetlegesen milyen egyedi formai vagy színbeli elképzelést szeretnénk megvalósítani. A legfontosabb szempontok amiket az ablakcsere előtt át kell gondolni:

Az ingatlan tájolása

Amennyiben az energiatakarékosság és a fenntarthatóság szempontjait figyelembe véve tervezünk, az épület tájolása és az egyes nyílászárók elhelyezkedése kiemelten fontos tényező. Különösen új építésű ingatlanok esetében érdemes körültekintően megtervezni az ablakok és ajtók pozícióját, de már meglévő otthonokban is hatékonyabban hasznosíthatjuk a napsugárzást néhány alapvető módosítással.

Az épület és a helyiségek tájolása szorosan összefügg a hőenergia hasznosításával. A napsugárzás intenzitása a helyiség elhelyezkedésétől függően változik, így a déli és nyugati tájolású ablakok kiemelkedően alkalmasak a passzív hőhasznosításra. Télen ezeken a felületeken keresztül jelentős mennyiségű napenergia érkezik, amely természetes hőforrásként csökkentheti a fűtési igényt. Nagyméretű, déli és nyugati fekvésű nyílászárók esetén azonban elengedhetetlen a hatékony árnyékolási megoldások alkalmazása és/vagy megfelelő légkondicionáló rendszerek beépítése, mivel a nyári hónapokban a túlzott hőbevitel megterhelheti a belső komfortot.

Ezzel szemben az északi tájolású ablakok, amelyekre minimális közvetlen napfény jut, lényegesen erősebb hőszigetelést igényelnek. Az ilyen nyílászáróknál kiemelten fontos az alacsony hőátbocsátási tényező (Uw-érték) elérése. A fejlett profilrendszerek, például az Schüco Living 82 AS rendszer (Uw = 0,79 W/m²K) és a Schüco Living 82 MD rendszer (Uw = 0,76 W/m²K), kiváló szigetelési tulajdonságokkal rendelkeznek, amelyek ideálisak az alacsony energiaszükségletű de nem passzívházak számára is. A megfelelően beépített, alacsony hőátbocsátású ablakok jelentős mértékben csökkenthetik az energiafogyasztást, hosszú távon komoly megtakarítást biztosítva.

Összefoglalva, a helyes tájolás, a megfelelő nyílászárók kiválasztása és a gondosan megválasztott hőszigetelési megoldások döntő szerepet játszanak a fenntartható és költséghatékony otthon kialakításában.

Az egyes helyiségek terei és funkciója

Az ablakok kiválasztása során fontos, hogy figyelembe vegyük az adott helyiség funkcióját, méretét és tájolását is, hiszen ezek az egyedi jellemzők alapvetően befolyásolják az optimális ablak típusát és paramétereit. A következőkben áttekintjük, hogy az egyes helyiségekhez milyen szempontok alapján válasszunk megfelelő ablakot.

1. Nappali ablakcseréje

• Funkció: A nappali általában a lakás legnagyobb és leggyakrabban használt tere, ahol sok természetes fényre és megfelelő kilátásra van szükség.
• Javaslat: Nagy méretű, többnyire fix vagy bukó-nyíló ablakok ajánlottak, amelyek biztosítják a panorámás kilátást és a bőséges fényt. Ha a nappali déli vagy nyugati tájolású, érdemes árnyékoló megoldást (pl. redőnyt, reluxát) is beépíteni, hogy nyáron elkerülhető legyen a túlzott felmelegedés.
• Extra szempont: Amennyiben a nappali padlóig érő üvegfelülettel (pl. tolóajtóval) rendelkezik, az összekapcsolja a belső teret a kerttel vagy terasszal, növelve ezzel a helyiség térérzetét.

2. Hálószoba ablakcseréje

• Funkció: A hálószoba egy csendes, nyugodt tér, ahol a megfelelő hőszigetelés és a külső zajok kizárása kiemelten fontos.
• Javaslat: Bukó-nyíló vagy akár osztott szárnyú ablak ajánlott, hogy a helyiség jól szellőztethető legyen, és a friss levegő biztosítva legyen alvás közben. Érdemes magasabb hang- és hőszigetelési értékkel rendelkező üvegezést választani.
• Extra szempont: Ha az ablak tájolása déli vagy nyugati, sötétítő redőny vagy más árnyékoló berendezés segíthet a hálószoba lehűtésében a forró nyári hónapokban.

3. Konyha ablakcseréje

• Funkció: A konyhában a szellőztetés rendkívül fontos, mivel főzés közben páraképződés és különböző szagok keletkeznek.
• Javaslat: Kisebb méretű, bukó-nyíló ablak vagy akár két irányban nyitható, több szellőzési fokozatú ablak ideális lehet. A könnyen kezelhető nyitási mód előny, mivel a konyhában gyakran gyorsan kell szellőztetni. Sok esetben érdemes légbevezetőt kérni a nyílászáróba, ezzel automatikusan tudjuk szabályozni a megemelkedő páratartalmat.
• Extra szempont: Fontos, hogy a konyhai ablak legyen strapabíró és könnyen tisztítható, mivel a főzésből adódó zsír és pára könnyen megtelepszik az ablakfelületen.

4. Fürdőszoba ablakcseréje

• Funkció: A fürdőszoba párás és nedves környezet, ezért az ablakoknak itt megfelelő párakezelést és privát jellegű üvegezést kell biztosítaniuk.
• Javaslat: A kisebb méretű, bukó ablakok, amelyek magasabban helyezkednek el, kiválóak lehetnek. Célszerű homályos vagy savmart üvegezést alkalmazni a magánélet védelme érdekében.
• Extra szempont: A fürdőszobai ablak legyen jól szellőztethető, hogy elkerüljük a penészképződést. Emellett válasszunk olyan profilt, amely ellenáll a nedvesség okozta károknak. Itt is javasolt a légbevezető használata.

5. Gyerekszoba ablakcseréje

• Funkció: A gyerekszoba esetében fontos, hogy az ablak biztonságos legyen, illetve jól zárjon és jól hőszigeteljen, hogy kellemes klímát biztosítson a gyerekek számára.
• Javaslat: Bukó-nyíló ablakok ajánlottak, amelyekre gyermekbiztonsági zár szerelhető. Így szabályozható a nyílás mértéke és elkerülhetjük a balesetveszélyes helyzeteket. Fokozott biztonsági vasalat és kilinccsel szerelt ablak.
• Extra szempont: A gyerekszoba ideális ablakai közepes méretűek, hogy elég fényt biztosítsanak, de ne legyenek túlságosan a padló közelében a biztonság érdekében.

6. Dolgozószoba ablakcseréje

• Funkció: A dolgozószobában a megfelelő világítás kulcsfontosságú, mivel hosszú időt töltünk itt koncentrált munkával.
• Javaslat: Nagyobb méretű ablakok ajánlottak, amelyek elegendő természetes fényt biztosítanak, ugyanakkor könnyen árnyékolhatók, hogy a monitoron történő munkavégzés során ne zavarjon minket a napsugárzás.
• Extra szempont: Érdemes szellőző funkcióval ellátott ablakot választani, hogy a helyiség friss levegője biztosítva legyen a koncentráció növelése érdekében.

7. Tároló és mosókonyha ablakcseréje

• Funkció: Ezekben a helyiségekben a hőszigetelés és a fény kevésbé fontos, viszont a szellőztetés elengedhetetlen a megfelelő levegőminőség biztosításához.
• Javaslat: Kis méretű, bukó ablakok ajánlottak, amelyek kevés helyet foglalnak el, és elegendő szellőzést biztosítanak a nedvesség elvezetésére.
• Extra szempont: Ha a tároló vagy mosókonyha északi tájolású, különös figyelmet kell fordítani a hőszigetelésre, mivel ez az ablaktípus általában kevésbé biztosít szigetelést.

Engedélyek és szabályozások ellenőrzése

Egyes esetekben, különösen műemlék jellegű épületek vagy társasházak esetén, szükség lehet építési engedélyre vagy a szomszédok beleegyezésére. Nézzük át a helyi építési szabályokat és konzultáljunk az illetékes hatóságokkal, ha szükséges.

Most hogy már van egy listán az ablakokról és erkélyajtókról, vagy esetleg az ezekhez tartozó árnyékolástechnikai eszközökről is mint a redőnyök és szúnyoghálók. Az így készült listát, el kell küldeni az ablakforgalmazóknak akiket  szeretnénk felkérni megfelelő árajánlat tétel alapján az ablakok cseréjére.

A megfelelő ablakgyártó vagy forgalmazó kiválasztása

Válasszunk megbízható ablakgyártót vagy forgalmazót, aki jó referenciákkal és minőségi tanúsítványokkal rendelkeznek. Fontos, hogy a gyártó vagy forgalmazó kínáljon garanciát az ablakokra, valamint lehetőséget biztosítson szakszerű beépítésre, legyen megfelelően felszerelt bemutatóterme ahol a nyílászárókat kitudjuk próbálni, akár keressünk rá céginformációs adatbázisban is. Egy cég amiben 1 ember dolgozik és évi 5-10 milliós forgalmat bonyolít azzal nem biztos hogy jól járunk.

Az ablakok szakszerű beépítése

Az ablakok szakszerű beépítése kulcsfontosságú, hiszen ez garantálja a megfelelő szigetelést és a hosszú élettartamot. Fontos előre megtervezni és ezt a szakemberrel leegyeztetni milyen típusú ablakbeépítés a legjobb számunkra. Ha nem a megfelelő beépítési módozatot választjuk, vagy nem szakember végzi a beépítést, könnyen előfordulhatnak hibák, amelyek hőveszteséghez és légáteresztéshez vezethetnek. Rosszabb esetben a nyílászáró meghibásodását okozhatja.

Milyen ablakcsere utáni járulékos munkálatokra van szükség?

Az ablakcsere után szükség lehet különböző járulékos munkálatokra annak érdekében, hogy az új nyílászárók esztétikusan és funkcionálisan illeszkedjenek az otthonba. Az alábbiakban felsoroljuk a legfontosabb utómunkálatokat, amelyekre érdemes felkészülni:

1. Belső kávajavítás és festés

• Az ablakcsere során a falak belső része, azaz az ablak kávái (az ablak körüli falrész) könnyen megsérülhet. Gyakran előfordul, hogy kisebb vakolási munkákra van szükség a repedések, hézagok vagy a leverődött részek helyreállításához.
• Ezt követően újrafestésre vagy újratapétázásra lehet szükség a teljesen esztétikus megjelenés eléréséhez. Ha a színváltozás elkerülése a cél, érdemes ugyanazt a festéket vagy tapétát használni, mint a fal többi részén.

2. Külső takarás és szigetelés

• Az ablakkeretek és a fal közötti részek megfelelő szigetelése kulcsfontosságú, hogy az új ablak hő- és hangszigetelési tulajdonságai a lehető legjobbak legyenek.
• Külső takaróelemek felszerelésére lehet szükség, hogy az ablak körüli szigetelőhabot megvédjék az időjárás viszontagságaitól. Ez az UV-sugárzás és a csapadék elleni védelem érdekében is lényeges.
• A megfelelő külső szigetelés segít a hőhidak kialakulásának megelőzésében is.

3. Párkányok felszerelése vagy cseréje

• Az új ablakokhoz igazodó ablakpárkányokat kell felszerelni, amelyek lehetnek beltéri és kültéri párkányok. Ezek nemcsak esztétikai elemek, hanem segítenek a fal védelmében is.
• Külső párkányok esetében fontos, hogy az anyag időjárásálló legyen (pl. alumínium vagy kő), mivel az időjárási elemek, például az eső és hó hatásának vannak kitéve.
• A belső ablakpárkányok is cserélhetők, ha a régi párkányok méretben vagy stílusban nem illenek az új ablakokhoz.

4. Takarítás és hulladék eltávolítása

• Az ablakcsere után számítani lehet törmelék és por keletkezésére. Az új ablakok környezetének megtisztítása, valamint a régi ablakkeretek és üvegek eltávolítása elengedhetetlen az ablakcsere befejezéséhez.
• Ha az ablakcserét végző céggel úgy állapodunk meg, hogy nem nekik kell gondoskodik a hulladék elszállításáról, akkor egy konténer bérlése is szükséges lehet.

5. Ablakok beállítása és karbantartása

• Az ablakcsere után a beépített ablakok pontos beállítására is szükség lehet, hogy azok megfelelően zárjanak és jól szigeteljenek.
• Az ablakok rendszeres karbantartásra is szükség lehet, különösen a nyitó-záró mechanizmusok és tömítések esetében. Egy alapos ellenőrzés évente segít megelőzni a hosszú távú kopást és elhasználódást.

A műanyag nyílászárókat számos ablak beépítési módozat szerint lehet beépíteni. Az alábbi képeken ezeket szeretnénk illusztrálni az általunk elvégzet munkákból szemezgetve.

Folyamatosan próbáljuk követni a nyílászáró gyártóink fejlesztései mellett, az új beépítési technológiákat is. A most már nevezzük így, hagyományos RAL szalagos ablakbeépítést már szinte a hazai építő ipari megjelenés óta alkalmazzuk. Sokat segítenek az olyan neves beszállítóink is, mint TYTAN, a SOUDAL vagy nem utolsó sorban az ILLBRUCK. A legszorosabb kapcsolatunk a SOUDAL hazai képviseletével van, akik minden új technológiát ami az ablak beépítéssel kapcsolatos, személyesen területi képviselőnk által mutatnak be. Így került képbe legújabb fejlesztésük is, a SOUDATIGHT MEMBRÁN ami, a megszokott RAL szalagos ablakbeépítést hivatott kiváltani.

Fokozott vízzárás és légtömörség elérése folyékony membrános RAL beépítéssel

Az épületek nyílászáróinál fokozottan fontos a megfelelő légtömörség elérése, a külső és belső oldali vízzárás kialakítása. A közel zéró energiafelhasználású, és alacsony energia felhasználású épületek esetében ez kötelező megvalósítani. A külső levegő beáramlása a lehűlés és a huzatjelenség miatt kerülendő, de épületfizikailag kevésbé kritikus, az épület szerkezet meggyengüléséhez nem vezető folyamat.

Ezzel szemben a belső levegő eltávozása, a hőenergia veszteségen túl, épületfizikai problémát is okozhat, hiszen a meleg, nedves levegő a szerkezetekbe jutva páralecsapódást és így akár szerkezeti károsodást is okozhat. A megfelelően légtömör kialakítás segít elkerülni ezeket a problémákat, így javítja az épület hőszigetelési hatékonyságát, a megfelelő zajvédelmet, jelentős szerepe van az energiamegtakarítás mellett a lakókomfort emelésében és az épületszerkezetek tartós védelmében.

Mivel az új 2020 energetikai rendszabályozások jelentősen érintik a nyílászárók piacát (ez a folyamat már 2018-ban elkezdődött), nem mehetünk el amellett, hogy nem csak az ablakoknak, de a beépítés technológiájának is javulnia kell. Az eddig használt RAL szalagos ablakbeépítés sok nyílászáró beépítőnek okozott gondot. Mivel sok munka órát vett igénybe, és a szalagokkal történő megfelelő munka nagyon időigényes megoldás. A RAL szalaggal történő munkavégzéshez a falnyílásnak sima vakolt felületűnek, portalannak kellett lennie. ( Persze a bemutató videókon nem ez jön át. Nem is életszerű, hogy teljesen portalan a munkaterület, a könnyen mozgatható kis méretű ablak beépítése is pont kényelmes magasságba lenne annak aki ezt akarja prezentálni).A SOUDAL is felismerte ezt, és a folyamatos fejlesztések és kutatások révén létre hozott egy új, az ablakbeépítésben eddig nem használt technológiát, a folyadék membrános RAL ablakbeépítést.

A folyékony membrános ablakbeépítés előnyei

A Soudal egy új termékcsalád bevezetésével segíti a megfelelő légtömörség kialakítását, egyúttal egyszerűbbé és gyorsabbá teszi a nyílászárók beépítését. A Soudatight család rendkívül egyszerűen használható, könnyedén felvihető a legtöbb építőiparban előforduló felületre, beleértve akár a purhabokat is. Száradás után finom, mégis ellenálló és rugalmas réteget képez, amely tökéletesen levegő- és párazáró megoldást alkot.

A nagy előnye a folyékony membrán használatának, hogy alkalmas minden típusú falszerkezet esetén. A hagyományos RAL szalagos beépítésnél szükséges a kávák beépítés előtti sima vakolt felületűre történő kialakítása. Ezzel szemben a folyékony membrános RAL beépítésnél, ez nem előfeltétele a rendszer használatának, hiszen a Soudatight anyagok felhordása, történhet ecsettel, speciális kinyomó pisztoly, vagy Soudatight SP esetén kompresszor segítségévél.

Felmerülhet a kérdés, akkor most a RAL szalag nélküli beépítés teljesen kitudja váltani az eddigi RAL beépítési módozatokat vagy sem? A válasz nem egyszerűen igen. Abban az esetben ha csak belső oldali párazárást akarunk csinálni, vagy bontás beépítéses ablakcsere esetén nincs mód a kávák RAL szalagozásának előkészítésére a beépítés előtt, akkor a válasz igen. Akkor is kiválthatjuk a hagyományos RAL szalagos megoldást ha külső és belső oldalon egyaránt teljes légtömörséget, és fokozott légzárást akarunk alkalmazni.

Abban az esetben ha a külső oldalon az ablakbeépítési csomópontnál páraáteresztést kell alkalmaznunk, csak is a páraáteresztő RAL szalaggal tudunk operálni. A folyadék membrános párazárás átszellőzést nem biztosít, sőt épp ellenkezőleg, hiszen a folyékony RAL szalag megkötését követően vékony "gumi" membránná alakul át ezzel biztosítva a tökéletes párazárást és légtömörséget. Az, hogy külső oldalon, fokozott légzárást, vagy átszellőzést kell alkalmaznunk annak megállapítása a tervező feladata.

A műanyag ablak beépítési mélysége azt mutatja, hogy a választott ablak milyen tokvastagsággal rendelkezik. A tokvastagság az egyik legfontosabb dolog a megfelelő nyílászáró kiválasztásánál. Az alap beépítési mélység általában 70 mm-től indul és akár 90 mm is lehet amit egy külső alumínium borítás esetén akár tovább is növelhetünk. A beépítési mélységet, a műanyag ablak  légkamráinak számával is együtt emelgetik ami viszont nem feltétlen jó ötlet mert számos profil gyártó rak magas kamra számot relatíve keskeny tokvastagságba. A műanyag ablak légkamráiról bővebben már írtunk.

Ugyan az interneten fellelhető leírások azt javasolják, hogy 70 mm-es beépítési mélység 5 légkamrás kivitelben a minimum amit érdemes választani, mi mégis azt javasoljuk manapság már minden esetben érdemes ettől nagyobb beépítési mélységű műanyag ablakot választani. A MAGYARBRANDS DÍJAS HEVESTHERM belépő szintű 5 légkamrás rendszere a HEVSTHERM OPTIMA 76,  pl. 76 mm-es tokvastagsággal és 82 mm-es szárny vastagsággal rendelkezik, ami biztosítja a megfelelő stabilitást és hőszigetelést is.

A tok és a szárny vastagsága sem minden esetben azonos, ahogy azt a fenti példa is mutatja, viszont a beépítési mélységet ez nem befolyásolja. Tehát összefoglalva, ne csak a légkamrákat hanem a tokvastagságot is figyelembe kell venni a megfelelő ablak kiválasztásakor.

A párkány az egyik legfontosabb eleme az ablaknak. Sajnos nem fordítunk kellő figyelmet erre a részletre, pedig hosszú időn keresztül fog minket kiszolgálni. Bár a külső és belső párkányoknak hasonló megjelenésük van mégsem mindegy melyiket hova helyezzük el.

A belső könyöklők és külső párkányok közötti legfontosabb különbség, hogy míg a belső párkányokat vagy más néven könyöklőket első sorban esztétikai jelleggel helyezzük fel (persze itt is vannak követelmények), addig a külső párkányoknak ellen kell állni a környezeti változásoknak. Az időjárási viszontagságokból adódóan a külső párkánynak bírni a kell az erős napsugárzást épp úgy, mint a téli fagyot.

De ugyan csak fontos szerephez jutnak a megfelelő víz elvezetésért is, hiszen az ablakokról lefolyó csapadékot a falon túlra kell levezetni. Ezért van az hogy a megfelelően felrakott kültéri párkánynak 1 cm -es ejtésének kell lenni, és legalább 2,5-3 cm-rel túl kell lógnia a fal külső síkján. 

A párkány szakszerű felszereléséről EBBEN a bejegyzésünkben olvashat.

A belső könyöklőknek ezzel szemben csak a belső páratartalom miatti pára lecsapódástól, és a belső könyöklőre helyezett virágok locsolásánál mellé folyó esetlegesen lecsöppenő víztől kell megvédenie a falazat belső oldalát. Talán a másik sarkalatos dolog lehet egy beltéri könyöklővel szemben az, hogy könnyen tisztítható legyen.

Mivel a külső és belső párkányoknak egyaránt más követelményeknek kell megfelelni, így értelem szerűen más anyagokból is készülnek. Az alapszabály a kültéri párkányt használhatjuk beltéren is, viszont a beltéri könyöklőket szigorúan tilos kültéren használni. 

Milyen anyagokból készülhet a kültéri párkány?

• Műanyagból (csak fehér színben, és csak akkor hanem fóliázott kivitel)
• Alumíniumból (lehet extrudált és élhajlított kivitel)
• Anyagában horganyzott lemezből (sokszor említik Lindab párkány néven is)
• Műkőből
• Gránitból

Milyen anyagokból készülhet a belső könyöklő?

• Műanyagból (beltéren már alkalmazható a fóliás felülettel rendelkező változat is)
• Műkőből
• Gránitból
•  Fából (ebben az esetben a felületkezelésről minden esetben gondoskodni kell)

Az anyagában színezett UV stabil műanyag párkányok fehér színben, alkalmasak kül- és beltéri használatra  egyaránt. Ellenben a színes faerezetes fóliával ellátott párkányok már csak beltéri felhasználásra alkalmasak. Az alumínium és lemez párkányok ugyan alkalmasak lennének beltérre is de esztétikai okokból nem használjuk őket.

Az ablak csere egyik fontos eleme, hogy a régi ablak cseréjét követően minél több természetes fény bejutása maradjon meg. Ez természetes hiszen, amikor megvásároltuk az ingatlan akkor elfogadtuk, hogy adott mennyiségű fény bejutását teszi lehetővé a meglévő ablak. Ezt az évek alatt megszoktuk, de amikor eljön az ablak cseréjének az ideje, szembesülni kell vele, hogy bizonyos esetekben ez a fény mennyiség akár csökkenhet is. 

Milyen esetekben csökken az üvegméret ablakcsere után?

Ha ilyen szemmel nézzük az ablakokat a legnagyobb vesztesei a fény szempontjából azoknak van akik pallótokos ablakokat cserélnek. A Sofa és Tesauer rendszerű már thermo üveggel ellátott ablakok esetében szerencsésebb a helyzet. 

Fény veszteség gerébtokos ablak cseréjének esetében

Ez a jelenség első sorban a pallótokos vagy más néven gerébtokos ablakok tulajdonosait érinti a leginkább. A gerébtokos ablakok sajátossága, hogy minden esetben két ablakszárnnyal rendelkeznek, egy belső nagyobb és egy külső kisebb szárnnyal. A két ablak szárny között 13 cm távolság van. Sok esetben ennél az ablaknál még az nyílászáró felett egy falba épített redőnyszekrény is található.

A gerébtokos ablakok külső kisebb szárnyának üvegfelülete határozza meg az ablakon bejutó fény mennyiségét. Mivel ezen ablakok tok és szárny vastagsága SZEMBŐL NÉZVE! átlagosan 13 cm, viszont a tok szerkezet nagy része (ehhez a tokszerkezethez lépcsőzetesen igazítva lett kialakítva ) a falba süllyesztve került beépítésre.

Az új ablakok tokszerkezet viszont már teljesen máshogy van kialakítva, azok SZEMBŐL NÉZVE! (nem a tokvastagságot vizsgálva, hanem szemből a tok és a szárny együttes vastagságát mérve) átlagosan 14-15 cm. Ráadásul, az új ablak méretét a külső kőpor határozza meg, abból maximum 1-1,5 cm tolható be a falba. A megmaradó nagy hézagokat, kőműves munkálatok segítségével kell kijavítani, a belső falsíkot lépcsőzetesből egyenesre  az új ablak szélességének megfelelően kijavítani.

Tehát elmondhatjuk, hogy egy bontás és beépítés követő gerébtokos ablakcseréje után az új ablak üveg felületeti, átlagosan 3-5 cm-rel is kisebbek lehetnek mint a régi ablak esetében.  

Pallótokos ablakok esetében ha a bontás nélküli beépítést választjuk, akár milyen okból kifolyólag, akkor ez a fény mennyiség radikálisan fog csökkenni.

Fény veszteség Sofa rendszerű ablakok cseréjének esetében

Ebben az esetben, a fény veszteség minimális hiszen ilyen esetben hasonló vagy azonos tok-szárny vastagságokkal számolunk szemből nézve. Ebben az esetben az új ablakkal azonos a szárny kialakítás a régi ablak egy egyenes falkávába lett berögzítve, így bontást követően 1-2 cm-rel lesz maximum kisebb az ablakunk, hacsak nem valami (pl, nem pótolható falburkolat) miatt indokoltan kisebbre vesszük az új ablakok  méretét.

Műemlék jellegű épületek esetében

Társasházak esetében, főleg művédelmi épületeknél eléggé meg van kötve az ember keze, azzal kapcsolatban milyen módon lehetne az ablakok üvegfelületét növelni. Ebben az esetben, és csak is ebben az esetben sokszor a legjobb megoldás az ablak felújítása. Számos cég vállal ilyen jellegű munkát, de minden esetben csak vissza ellenőrizhető vállalkozást válasszunk.

A legjobban akkor járunk, ha egy fa ablakokat gyártó céget bízunk meg a munkára. A legtöbb fa nyílászáró gyártó foglalkozik ilyen műemlék jellegű ablak felújításával. Ezt azért javasoljuk mert sok mondva csinált cég (akinek nem inge nem veszi magára) vállal ablak felújítást, akik vagy csak össze tákolják, vagy előleget kérnek és sosem jönnek ki elvégezni a munkát.

Társasházak esetében ahol nincs megkötés a homlokzati összképre

Itt már könnyebb dolgunk van, hiszen egyszerűen a nyitható ablak szárnyak számának csökkentésével is jelentősen javítható a helyzet. Ilyen esetekben a a 3 szárnyú ablakokat 2 szárnyúra változtatva, vagy a 2 szárnyas ablakokat 1 szárnyúra változtatva is sok fény tudunk megspórolni. 

Családi házak esetében

Itt van a legjobb dolgunk, hiszen akár a káva lépcsőzetes kialakításának levésése (kb 6-7cm nyerhető szélességben), vagy az ablak felett redőnyszekrény megszüntetésével és a szemöldök fal leverésével, szükség esetén új áthidaló betéttelével, akár (a magasság tekintetében) 20-22 cm is nyerhető. 

Ha nem szeretnénk a külső homlokzatot megsérteni, mert nem lesz szigetelés, vagy egyéb okok miatt nincs rá lehetőség, akkor ugyan csak a szárnyak mennyiségének lecsökkentésével  tudunk több természetes fényt elérni.

HA A BEJUTÓ FÉNY MENNYISÉGE A LEGFONTOSABB AZ ABLAKOK CSERÉJEKOR, AKKOR MINDEN KÉP KERÜLJÜK, AZ AMÚGY SEM JAVASOLT RÉGI TOKBA TÖRTÉNŐ (BONTÁS NÉLKÜLI) BEÉPÍTÉST!

Sokan amikor egyedi méretre gyártott ablakra gondolnak, nem az jut eszükbe ami kellene, miszerint az egyedileg gyártott ablak a meglévő ablak nyíláshoz igazított méretben és kívánt nyitással készül, hanem azt gondolják attól egyedi gyártású mert akár keskenyebb szárnyakat is lehet készíteni. 

Mindegy hogy milyen márkájú vagy beépítési mélységgel rendelkező ablakot vásárolunk minimális eltéréssel egyforma mennyiségű üvegfelületet kapunk azonos méretű ablak esetében. Lásd kép. A bal oldalon egy Salamander Bluevolution 92  műanyag ablak található ami a legvastagabb műanyag ablak mai jelenleg kapható, a jobb oldalon egy régi mára már nem nagyon használt 60mm-es beépítési mélységgel rendelkező ablakot láthatunk. Jól látszik hogy hiába másfélszer vastagabb az egy ablak a másiktól, szemből nézve 2mm csak az eltérés ha a tokot és a szárnyat együtt nézzük.

Mivel a műanyag ablakok profilját nem az ablak gyártó hanem a profil gyártója készíti, így ezt az ablak legyártásakor nem tudja a gyártó módosítani. A profil gyártója viszont mikor tervezi az ablak profilt, a tervezettnek megfelelő stabilitás és hőszigetelő képesség elérése miatt, a minimális legkeskenyebb szárny és tok kialakítást alkalmazza, viszont az alá nem mehet. Ezért van az hogy mindegy kitől veszünk ablakot és milyen profilból, lényegében egyforma üvegfelületekkel kell számolnunk azonos befogadó méret esetében.

Az egyedi méretre gyártás az ablak külső méretére vonatkozik. A műanyag ablakok gyártója nem tud olyan keskeny szárnyat gyártani mint a régi gerébtokos ablakoké. Ha növelni akarjuk a bejövő fény mennyiségét azt nyílás nagyobbításával  vagy a szárnyak számának csökkentésével lehetséges.

 

A műanyag ablakok beépítési technikája

Az új ablakokat számos módszerrel lehet beépíteni, a megfelelő módszer kiválasztása első sorban a ház szerkezete határozza meg, de régi ablakok cseréje esetén a meglévő ablak is befolyásoló tényező. Minden ablakcsere vagy új beépítés más és más megvalósítást és lehetőséget biztosít, ezen belül mi felvázoljuk a lehetséges beépítési módozatokat, majd ez alapján az ügyfél dönti el, hogy mely ablakbeépítési módszer a legmegfelelőbb számára.

Minden ablakbeépítési módnak megvannak az előnyei és a hátrányai egyaránt, a legrosszabb változat a régi fatokba történő beépítésnek épp úgy mint a tervezők és energetikusok által legjobban preferált falsíkon kívüli un. konzolos beépítésnek is. Valószínűleg Ön most meglepődik ezen, hogy a legnagyobb high-tech anyagok és technikákkal készült beépítésnek is vannak hátrányai, de később erre is kitérünk. Ne feledjük el, mi a különböző módokról azért is vélekedünk másképp mint egy tervező, mert mi a gyakorlatban történő alkalmazások szemszögéből is nézzük az egyes beépítési módokat.

Milyen ablakbeépítési technikák léteznek a hazai gyakorlatban?

Természetesen mint mindenhol a világon alapvetően két fő csoport létezik az ablak beépítésére. Az első az új házakban történő ablakbeépítés, a másik főcsoport a meglévő ablakok cseréje különböző típusú épületek esetében. Ez utóbbi mindig a nagyobb kihívás.

Új házak ablakbeépítési módozatai

• Új ablak beépítés
• Új ablak beépítés RAL szalaggal
• Tartókonzolos ablakbeépítés
• Tartókonzolos ablakbeépítés RAL szalaggal

Meglévő épületek ablakcseréje, avagy a bontás és beépítés

• ablakcsere régi fatokba illesztéssel
• ablak bontása és beépítés panel lakásokban és tessauer ablakos épületekben
• ablakcsere gerébtokos és kapcsolt gerébtokos ablakok esetében

Bontás nélküli ablakcsere, ablakcsere régi tokba építéssel

A régi fatok megtartásával történő ablakcsere a lehető legrosszabb változata az ablakok cseréjének! Sajnos mégis van létjogosultsága ennek az ablakbeépítési módnak is. Ezt a módszert műemlék jellegű házak esetében indokolt csak alkalmazni. Sokszor mondják, hogy milyen jó mert gyors viszonylag tiszta és mivel nem kell a bontás utáni helyreállítással bajlódni így költséghatékony megoldást is jelent. Ez részben igaz is, de minek cserélünk ablakot, ha nem megfelelő az ablak melletti káva szigetelésünk, mert hogy ebben az esetben a régi ablaktok képezi a kávát, és ebbe a régi fatokba építjük be az új ablakot. Na de nézzük az előnyöket és a hátrányokat, és ez alapján mindenki döntse el maga szeretné-e ezt az ablakbeépítési módozatot.

Előnyök a fatokba építésnél: 

• Mivel a régi tok nem kerül kibontásra, így a falkáva sérülés mentes marad, nem sérül a csempe, és a festett fal sem
• relatíve kevés por, kosz és járulékos munka van vele
• a leggyorsabban elvégezhető ablakbeépítési mód a régi tokba építés
• a bontás nélküli ablakcsere esetén nincsen kőműves és festő munka amit el kellene végezni így költséghatékony
• műemlék védelmi épületek esetében, is van rá esély, hogy ezzel a technikával engedélyezik az ablakcseréjét 

A bontás nélküli ablakcsere hátrányai:

• Csak gerébtokos ablakok esetében lehet fatokba építést végezni
• Hiába veszünk nagy jó ablakot, akkor is fent áll a hőveszteség esélye, mivel a régi fatok és a falazat között nincs lehetőség a szigetelés és a csomópont javítására, ha húz a tok és a fal ezután is fog
• Mivel a régi tok belső méretéhez kell igazítani az új ablak méretét, így a természetes fénybejutás jelentősen csökkenni fog
• A megmaradó látszó fa felületeket továbbra is festegetni kell

Ablakcsere gerébtokos, és kapcsolt gerébtokos ablakok esetében

Talán ez és a panel lakások ablakcseréje a legtöbbször cserére szoruló ablak típus. Nem véletlen, hiszen a belvárosokban és a klasszikus családi házakban is ezt az ablaktípust alkalmazták a régi mesteremberek. Sok esetben a kapcsolt gerébtokos redőnyszekrénnyel kombinált kivitelben is készült, ilyen esetben az ablak felett még egy redőnyszekrényt is találunk, ami sajnos bár esztétikailag annak idején nagyon remek volt, és praktikusan az ablak a redőnyt is tartalmazta, mégis a lehető legnagyobb hőveszteséggel is járt. Persze annak idején, még nem beszéltek U és K értékekről, de legfőképpen nem alacsony energiafogyasztású házakról. Ennél az ablak típusnál még nincs thermo üvegezés, az ablak kinyitását csak úgy lehet elvégezni, ha belső szárny kinyitását követően, egy külső ablakszárnyat bele nyitunk az előzőbe. A fentebb említett bontás nélküli ablakcserét ennél a típusnál lehet elvégezni.

A kapcsolt gerébtokos ablakcserénél várható a legnagyobb kosz és munka, cserébe itt lehet a legnagyobb energia megtakarítást is elérni, főleg ha az ablak cseréjét egy külső szigetelés fogja követni. Ennél az ablakcsere módozatnál már nagyon nem mindegy milyen ablakot választunk, hiszen az befolyásolja majd az energia számláinkat is.

Mivel ezeket az ablakokat úgy szerelték be a mesterek hogy építették a falat, kihagyták az ablak helyét, majd amikor az áthídalóhoz értek, beépítették az ablakot, és a fal valamint az ablak közötti hézagot habarcsos építési törmelékkel töltötték fel, ezután folytatták a ház építését az áthídaló beépítésével. Ennek köszönhetően, egy ilyen ablak kibontását követően, ha az új ablakot beépítjük a gerébtokos ablak helyére akár 4-5 cm-es "beépítési hézagokkal" is találkozhatunk. Ha az ablak cseréjét közvetlenül a szigetelés követi akár a felesleges vakolatot is le lehet szedni a külső oldalon és egy teljes káva szigetelést követően lehet beépíteni az ablakokat. Ha a külső oldali szigetelés nem része a felújításnak, akkor az új ablakokat a külső kőporozott káva méretéhez kell igazítani, majd a beépítést követően az ablakosnak, vagy a belső felújítást végző mestereknek gipszkartonnal kell a falazatot helyre állítani.

Ha az ablak felett redőnyszekrény is volt, azt a régi ablakkal együtt kerül kibontásra, a helyére lehetőség van új belső tokos redőnyt beszerelni, ami már a mai korszerű igényeknek megfelelően hőszigetelt dobozba készülnek, vagy az ablak feletti részt eldobozolva, új külső tokos redőnyt felszerelni.

Előnyök:

• nagyon magas hőszigetelés javulást lehet elérni
• megszűnik a fal és az ablak közötti hőveszteség is a káva kijavításával
• a beépítés előtti teljes kávaszigetelés esetén, akár RAL szalagos párazáró beépítést is alkalmazhatunk
• a meglévő redőny helyére is új hőszigetelt belsőtokos redőnyt tehetünk, ezzel kijavítható az ablak legnagyobb hőhídja

Hátrányok:

• Ez a legköltségesebb beépítési mód
• a legnagyobb kosszal és munkával járó ablakcsere
• munka és időigényes, nagy szakértelmet követel
• utólagos faljavításokkal kell számolni (festés, csempe esetén burkolás)